A terhesség során nem csak a védőnőhöz kell ellátogatnia a leendő anyukának, hanem érdemes egy fogorvost is felkeresnie. Ez két okból is fontos: 1. elvégezni a szükséges fogászati szűrést és megfelelő szájhigiéniát kialakítani, valamint fenntartani a kismamánál, illetve 2. a szülők oktatása a születendő gyermek szájápolási és táplálkozási szokásainak kialakításával kapcsolatban.

A gyermek születésével kezdetét veszi az anyamellről, illetve cumisüvegből történő szoptatás. Az anyatejes táplálás különös kapcsolatot teremt az anya és a baba között, valamint a szülés utáni depresszió csökkentése mellett további jótékony hatása a babák arcának és fogazatának fejlődése, immunrendszerének kialakítása és erősítése. Az Egészségügyi Világszervezet hat hónapos korig ajánlja a kizárólagos anyatejes táplálást, majd nagyjából kétéves korig a vegyes típusú, tápszerrel kiegészített anyatejes táplálást. Bár az anyatej a legteljesebb táplálék a kisbaba számára, hiszen minden szükséges tápanyagot megfelelő arányban tartalmaz és könnyen emészthető, de figyelembe kell vennünk, hogy rendkívül magas a tejcukortartalma, mely főként laktóz formájában van jelen. Éppen ezért fontos, hogy már a tejfogak előbújása előtt is tartsuk tisztán szoptatás után a kisbabánk ínyét! Ezt vagy egy, az ujjunkra tekert gézlap segítségével érhetjük el, vagy találhatunk speciális textil törlőket is az íny tisztításához.


A tejfogak előtörése után még fokozottabban kell figyelnünk a szájhigiéne kialakítására és fenntartására. Ennek előnye egyrészt, hogy a baba megszokja, hogy „matatnak a szájában”, így a későbbi fogászati szűrések és kezelések során nem éri váratlanul ez a szituáció, másrészt pedig fontos, hogy tisztán tartsuk az előtörő fogak minden felszínét ezzel megakadályozva a korai tejfog szuvasodást. Kezdetben célszerű egy pici, a szülő ujjára húzható, műanyag „fogkefe” alkalmazása, mellyel a szülők megmoshatják a baba fogait, valamint az íny masszírozásával elősegíthetik az előtörőben lévő tejfogacskák gyorsabb áttörését.

Másik lehetőségként megpróbálhatunk egy nagyon pici fejű és nagyon puhasörtéjű baba fogkefét is, melyet – miután a szülő megmosta a baba fogait – akár már a kisgyermek kezébe is adhatunk felügyelet mellett ismerkedés céljából egyéves kor felett. Azonban nagyon fontos, hogy a fogmosás 6-8 éves korig mindenképpen szülői felügyelet mellett történjen meg, hiszen addig nem rendelkeznek még megfelelő manuális készséggel és kellő odafigyeléssel.

Kisbabák esetén természetesen még „üres” fogkefével történjen a fogmosás, egészen addig, amíg nem tud a gyermek megfelelően öblíteni. Ha már biztosak lehetünk abban, hogy nem nyeli le a fluoridot tartalmazó gyermekfogkrémet, akkor 2 éves kor alatt egy vékonyan elkent réteget, 2-5 év között egy kisebb borsónyi fogkrémet kell felvinnünk a fogkefére. A fogkrém vásárlásakor fontos leellenőriznünk a fogkrém fluoridtartalmát is: 3 éves korig 75-150 ppm; 3-6 éves korig 250-500 ppm, 6-12 éves korban 1250-1450 ppm.

A szoptatás mellett persze megjelennek a cumisüvegek is, melyeknek vagy a baba táplálásában van szerepük, vagy a kisgyermek megnyugtatásának, elaltatásának eszközeként használják a szülők. Utóbbi esetben óva inteném a szülőket, hiszen amennyiben egy cukros italt tartalmazó cumisüveggel a szájukban alszanak el a gyermekek, úgy a tejfogak ebben a cukros lében „áznak” egész éjszaka, miközben a nyelés, gügyögés és egyéb fiziológiás mozgások hiányában a fogak nem tudnak mechanikusan tisztulni, valamint a termelődő nyál mennyiségének csökkenése miatt a cukros ital sem tud hígulni. Ennek következtében alakul ki az úgynevezett korai gyermekkori fogszuvasodás, vagy másnéven „baby bottle syndrome” vagy ECC (early childhood caries), mely a tejfogazatban kialakuló, nagyon gyors lefolyású fogszuvasodás. Összegezve, az elaltatáshoz és a gyermek megnyugtatása esetén a cumisüveg feltöltése inkább vízzel javasolt!

A fent említetteken kívül egy további tényező is befolyásolhatja a kisgyermekek tejfogazatában a szuvasodás kialakulását és annak mértékét: mégpedig a szülők szájában megtalálható baktériumok. A kisbabák szájában még nincs jelen egy adott, a fogszuvasodásért felelős baktérium, ez csak később a szülők nyálával kerül be a babák szájüregébe a földre esett cumi lenyalásával, vagy a babák ételének előkóstolása során. Éppen ezért a leesett cumik tisztítása lehetőség szerint vízzel történjen meg, hogy ezzel is késleltessük a fogszuvasodásért felelős baktérium megtelepedését a baba szájában, hiszen ezek a baktériumok az anyatejben lévő cukrokat lebontva savat képeznek, így előidézve a fogszuvasodást.

A kisbaba megfelelő szájhigiéniájának kialakítása mellett is fontos az első fogorvosi vizsgálat, mely az első tejfogak előtörését követően, kb. egyéves korban célszerű megejteni. Ilyenkor a fogorvos megvizsgálja a már előtört kis tejfogacskákat, illetve azok állapotát, megnézi a kisbaba szájhigiéniáját, kikérdezi a szülőket a táplálkozási szokásokról, a cumisüveg használatának gyakoriságáról és annak tartalmáról, valamint a cumizás előnyeit és hátrányait is átbeszélik az első konzultáció során. Ekkor történik meg a gyermek szoktatása a fogászati miliőhöz, valamint a fogorvos felkészíti a szülőket a gyermekek különböző fogászati „történéseire” és esetleges balesetekre.

A fentiekkel kapcsolatosan az alábbi öt pontban foglalnánk össze tanácsainkat:
1. Anyatejes táplálás után az íny és a már előbújt fogak tisztítása a megfelelő eszközökkel.
2. A gyermek fogkrémek vásárlása során figyelni, hogy a megfelelő fluorid tartalmú fogkrémet válasszuk ki.
3. Cumisüveg használata során cukormentes italokat (elsődlegesen vizet) töltsünk az üvegbe, különösen elalvás előtt kerüljük a cukros italok alkalmazását.
4. Kerüljük a földre esett cumik nyállal való letisztogatását, helyette inkább vízzel tisztítsuk meg azt.
5. Egyéves kor környékén látogassuk meg a fogorvost, és végezzük el az első fogászati vizsgálatot.

Összegezve, javasoljuk az anyatejes táplálást egy-, másfél éves korig, különösen annak számos előnye miatt, ám a tejfogak előtörésével egyidőben célszerű elkezdeni a tejfogacskák ápolását, és a cukros italok fogyasztásának minimálisra csökkentését.

Dr. Tóth Babett