Milyen esetben szükséges a gyökérkezelés?

A gyökérkezelés leggyakoribb oka a szuvas fogakban kialakuló fogbélgyulladás.

Nagyméretű fogszuvasodás esetén, a fog keményszövet rétegén áthatolva, baktériumok kerülnek a fogbélbe. Ennek következtében fogbélgyulladás alakul mi, mely hosszú ideig (akár órákig) tartó éles fájdalommal jár. Ezek a fogfájásos periódusok általában hideg ételek/italok, vagy az illető fekvő helyzetbe kerülése esetén alakulnak ki. Létrejöhetnek azonban spontán is.

Fogbélgyulladás kialakulása esetén a fogbél már nem gyógyítható, egyetlen konzervatív terápiás lehetősége a fogbél eltávolítása és a fog gyökérkezelése.

Igen heves fogbélgyulladásnál előfordulhat, hogy a fogat az általunk beadott injekciókkal nem tudjuk teljes mértékben elérzésteleníteni. Ennek oka az, hogy a gyulladt szövet eltérő pH értéke miatt az érzéstelenítő oldat nem tud a mélyebb szövetekhez eljutni. Ebben az esetben a gyökérkezelésbe nem kezdünk bele. Devitalizáló tömést helyezünk a fogba és későbbi időpontba rendeljük vissza a pácienst, amikor már a fog megfelelően elérzésteleníthető.

Kezeletlen fogbélgyulladás esetén a fogbél idővel elpusztul és a fogbélkamrában egy baktériumdús törmelék jön létre. Ezek a baktériumok a gyökércsúcson keresztül átjutva az állcsontokban is gyulladást okozhatnak. Ez általában ráharapási fájdalommal jár. Kialakulhat az elhalt fog mellett duzzanat, vagy sipolynyílás, melyen keresztül a gyulladásos váladékok a szájüreg irányába ürülnek. Továbbá az elhalt fogak fogászati gócként szerepelnek, arcüreggyulladást, hajhullást, bőr- és ízületi betegségeket okozhatnak. Ilyen esetben is az egyetlen konzervatív terápiás módszer a gyökérkezelés.

Fontos megjegyezni, hogy a fogbél elhalását és a gyökércsúcs körüli gyulladás kialakulását nem mindig előzi meg fájdalmas fogbélgyulladás. Ez egyéb fogbelet ért trauma hatására is kialakulhat. Emellett az is előfordul, hogy az elhalt fogak hosszú ideig panaszmentesek maradnak, nem okoznak a páciens számára fájdalmat. Ilyen esetben az elhalt fogat általában a röntgenfelvételen vesszük észre, más panaszos fog vizsgálata közben, vagy fogászati szűrővizsgálat alkalmával.

A gyökérkezelés folyamata

  • A gyökérkezelés megkezdése előtt a diagnózist a szájüregi vizsgálat és röntgenfelvétel segítségével állítjuk fel.
  • Injekcióval a kezelendő fogat elérzéstelenítjük
  • A szuvas részeket eltávolítjuk, majd a fog koronai részébe olyan nyílást készítünk, amelyből megfelelően rálátunk az fogbélkamrára
  • Meghatározzuk a gyökércsatornák hosszát
  • Gyökércsatorna megmunkáló eszközök segítségével a gyökércsatornákból a fogbelet (vagy a baktériumdús törmeléket) eltávolítjuk
  • A gyökércsatorna megmunkáló eszközök segítségével olyan alakúra tágítjuk a gyökércsatornát, melyekbe megfelelően applikálható a későbbi gyökértömésünk
  • A tágítási ciklusok mellett megfelelő átöblítési protokollt alkalmazunk a baktériumok hatékonyabb elpusztítása érdekében
  • Kiszárítjuk a gyökércsatornát
  • Általában a végleges gyökértömés előtt a fogat a panaszok függvényében egy vagy több alkalommal gyógyszeres ideiglenes töméssel zárjuk le
  • Guttapercha alapú gyökértömő anyaggal töltjük fel a feltágított gyökércsatornákat
  • Amennyiben a későbbi kontroll során a gyökérkezelt fog panaszmentesnek nyilvánítható elkészítjük a fog végleges koronai felépítményé Ez a státusztól függően lehet híd/korona, esztétikus betét vagy tömés

A gyökérkezelés nehézségei, leküzdendő akadályok

A nehézségek okai legtöbb esetben a kezelendő fog anatómiai adottságában rejlenek. Ezek az anatómiai tényezők jellemzően a következők lehetnek:

  • nagy mértékű görbület a gyökércsatornában
  • nem körszimmetrikus alakú gyökércsatorna
  • nem áttisztítható, nem átjárható oldalcsatornák

1. Görbült és nem körszimmetrikus gyökércsatornák

A gyökérkezelés során használt megmunkáló eszközök kivétel nélkül egyenes, körszimmetrikus eszközök.

  • Emiatt könnyen megérthető, hogy olyan esetekben, ha a foggyökér erőteljesen görbült, a gyökércsatorna megmunkálása az átlagosnál komplikáltabb folyamat. Ilyen esteben a megmunkálás több időt és speciális megmunkáló eszközöket (pl. hajlékony Nikkel-Titán ötvözetű műszereket, gépi gyökércsatorna tágítókat) vesz igé
  • Amennyiben a gyökércsatorna alakja nagyban eltért a körszimmetrikustól (pl. piskóta alakú a foggyökér) szintén megnövekedhet a kezelési idő. Ezekben az esetekben általában marad olyan része a gyökércsatornának melyeket a körszimmetrikus eszközeink nem érnek el.

Az ilyen komplikált esetekben mindig felhívjuk a páciens figyelmét arra, hogy a gyökérkezelő eszköz törésének, illetve egyéb komplikációk kialakulásának veszélye is növekedett.

Lehetnek a gyökércsatornának olyan területei, melyekre a gyökérkezelő műszer egyáltalán nem jut el és így ezek nem lesznek megfelelően áttisztítva. Ilyenkor nagyobb mértékben kell hagyatkoznunk a csatorna átöblítő anyagok antibakteriális hatására. Ezekben az esetekben a gyökértömés készítése is nehézségekbe ütközik. Általában igen nehézséges olyan gyökértömést készíteni, mely a teljes csatorna területén megfelelő zárást biztosít.

A fentiek miatt általánosan elmondható, hogy a normálistól eltérő gyökércsatorna anatómia esetén mindig fokozottabb figyelemmel kell lennünk a kezelt fog gyógyulására és ennek megfelelően összeállítani a kezelése tervet.

2. Oldalcsatornák jelenléte

A fő gyökércsatorna mellett gyakran előfordulhatnak a fogban oldalcsatornák is. Ezek a csatornák a fő gyökércsatornánál szűkebbek, rendellenes helyzetűek. A gyökérkezelés során az oldalcsatornák megközelítése és áttisztítása a megmunkáló eszközökkel gyakorlatilag lehetetlen. Ennek következtében az oldalcsatornákat a gyökérkezelés után is baktériumdús törmelék tölti ki.

Ilyen esetben az, hogy a gyulladás gyökérkezeléssel megszüntethető-e nem csak a fogorvosi munkán, hanem a páciens immunrendszerén is múlik. Sok esetben az látható, hogy megfelelő gyökérkezelés elkészülte után az oldalcsatornával rendelkező fogak is meggyógyulnak, ez azonban a legnagyobb odafigyelés mellett sem garantálható.

Fertőzött oldalcsatorna jelenléte merül fel, ha a páciens panaszai nem múlnak a gyökérkezelés során. Továbbá akkor, ha a későbbiekben alakul ki gyulladásos elváltozás a gyökércsúcson megfelelőnek tűnő gyökértömés mellett.

Ilyen esetben – amennyiben lehetőség van rá – javasolt szájsebész szakorvos által végzett a gyökércsúcs amputációhoz folyamodni. A gyökércsúcs amputáció során a szájsebész kollega egy feltárásos műtét során eltávolítja a gyökér csúcsi részét, illetve a gyökércsúcs körüli gyulladásos szöveteket. Általában ez az eltávolított (kb. 3mm hosszú) gyökércsúcsi rész tartalmazza a problémát jelentő oldalcsatornát.

 

Gépigyökérkezelés

Rendelőkben lehetőség van a hagyományos, kézi eszközökkel történő gyökérkezelésnél modernebb, gépi gyökérkezelésre.

A gépi gyökérkezelés előnyei a következők:

  • a gépi gyökértágítás a hagyományosnál jelentősen gyorsabb, így a legtöbb munkafolyamat lerövidül
  • pontosabban feltágított és áttisztított gyökércsatornát hoz létre
  • a pontosabban feltágított csatornába készített gyökértömés jobban lezárja a csatornát
  • a gép érzékeli a tű megakadását a csatornában, így a műszertörés esélye csökkent

Összességében elmondható, hogy a gépi eszközökkel készült gyökértömés jobban kiszámítható gyógyuláshoz vezet, mint a hagyományos módszerek.

Dr Diriczi Tamás